Többféle válasz lehetséges, mivel ez ételfüggő és technológiafüggő. Ha mondjuk zöldség alá kell egy kevés olívaolaj, akkor nem létkérdés, hogy forró legyen, melegszik egy kicsit , és mehet bele az anyag. Ha húst akarsz hirtelen sütni, vagy csak pirítani párolás előtt, akkor egy kis vaj csodát tesz, ízileg és színileg is. Plusz még segít is a hőfok meghatározásában, mert a vaj a víztartalma miatt forr, és mikor a víz elpárolgott, vagyis lenyugodott a felszíne, akkor elég forró. Általában az is jó, ha szárazon forrósítjuk fel a serpenyőt, és ha beleöntjük az olajat, az gyakorlatilag már jó is. Azt kizártnak tartom,hogy bő olajban süssél valamit, de rántott húsnál egy csipet prézlit kell az olajba dobni, és ha azonnal sercegni kezd, mehet a hús is. Krumplinál egy kis darabbal kell kipróbálni, ugyanígy. Csókol: anyád

Ha keves olaj, akkor en is a forro serpenyo es bele az olaj hive vagyok. Ha sok az olaj, akkor ugy szoktam megnezni, hogy ha kicsit oldalrol, surlofenyben nezem es nagyon helyes, homokdune hullamok vannak benne, akkor mar jo. Ha bo olajban rantok, olajban sutok vmit, akkor pedig pici kenyerdarab, vagy prezlidarab stb., ha azonnal gyongyozve sulni kezd szerintem jo.

Gabriella van magyarul is, nem lenne úgy praktikusabb linkelni? (Bár én örültem a holland oldalnak is.) http://www.gabriellakonyhaja.blogspot.com/ Sok sikert a bloghoz!

ez a homokdűne-hullámos metafora nagyon jó! :D Roni, Gabriellát azért nem magyarul linkeltem, mert a holland blogstílusa(nem a blog stílusa, hanem a blogban írott beszéd stílusa mint bligstílus) teljesen más, mint a magyar és nekem az jobban bejön. És köszi!

OK, majd akkor ilyen szemmel olvasom. :)

Lilahangya megfogalmazása jó, a dűnéket én is szoktam nézni.Amúgy nem tudok többet hozzáfűzni az előttem szólókhoz.

ritkán főzök, de akkor szívesen. nem vagyok gasztroblogger sem. részemről a liszt/zsemlemorzsa beleszórása a mérték. ÉS nagyon tetszik a blogod! kedvencekbe téve!

A homokdűne telitalálat. :)

WTF, tegnap voltam a főoldalon és senki nem is szól??? kedves olvasók, szevasztok!

gratula, amugy meg kiraly a blogod es csak igy tovabb ezekkel a huzos kis kerdesekkel!

Háát.. izé van egy ilyen titkos rezgése az olajnak, én annak alapján csinálom...Lehet ez az, amit lilahangya dűnének hív...Vagyis sok gyakorlat kérdése inkább, és esetleg segíthet pár szem zsemlemorzsa. Fánksütésnél pedig a fakanálnyél mellett eredő kis buborékok - teszt is működik nálam.

Írtam kisregényt, amit már kétszer el akartam küldeni, de a freeblog mindig beszólt valamit. Talán mert túl hosszú, vagy túl sok volt benne a link? Franctudja, mindenesetre most megpróbálom részletekben, hátha (; Nos. Folyadékokbeli hőáramlással mösziő Henri Bénard francia fizikus foglalkozott behatóbban. Nevezetes, később róla elnevezett kísérletében vékony folyadékréteget alulról melegített, felülről hűtött, miközben a folyadékban fellépő áramlásokat tanulmányozta. Kezdetben, amikor a vékony réteg folyadék, folyadék alatti és feletti felületek hőmérséklete megegyezik, a rendszer egyensúlyban van, látszólag nem csinál semmit, legalábbis makrószinten. Vö.: beleöntöd az szobahőmérsékletű olajat a szintén szobahőmérsékletű serpenyőbe.

[Nocsak, az első adag átment! Második felvonás.] Az alsó felületet hirtelen melegítve (vö.: bekapcsolod a tűzhelyet) a felülettel érintkező folyadék hőmérséklete emelkedni kezd. A hőmérséklet növelésével a folyadék térfogata nő, a sűrűsége csökken. A melegebb folyadék az alacsonyabb sűrűségének köszönhetően alulról felfelé kezd áramlani, a felszínen lévő hidegebb, ezáltal nagyobb sűrűségű folyadék pedig lefelé. A felszín fölötti levegő azonban hideg, ezért a felszínre ért melegebb folyadék lehűl, a lesüllyedt hideg folyadék pedig a felmelegszik, és kezdődik minden előről. Ennek következtében a folyadék belsejében sok-sok kis körbe-körbe áramló ún. Bénard-cella alakul ki. Ezek figyelhetők meg szabad szemmel is a folyadék felületén, ún. "homokdűnék" ill. "titkos rezgések" formájában. (Bejön itt még a képbe némi felületi feszültségből adodó áramlás is, de így ebéd után elég lassan forog az agyam, ezért nem mennék most bele ;)

[Harmadik felvonás] Ha a folyadékot tovább melegítjük, akkor a folyadék előbb-utóbb teljesen átmelegszik, az alsó és felső folyadékrétegek hőmérséklete közötti különbség lecsökken. Hőmérséklet kiegyenlítődésével nincs mi fenntartsa a Bénard-cellák áramlását, így megszűnnek, a folyadék felszínéről pedig eltűnnek a mindenféle minták. Tehát az olaj akkor igazán forró, amikor a felszínén _már_ nincsenek homokdűnék, mert amíg vannak, addig az olajnak még csak egy része melegedett fel.

Ajánlott irodalom: Bénard-cella: angolul: http://en.wikipedia.org/wiki/Bénard_cell és németül: de.wikipedia.org/wiki/Bénard-Experiment (utóbbin több és látványosabb szemléltető ábra van) Thomas Vilgis elméletifizika-professzor főzős könyve: www.amazon.de/dp/3777613703/ 52. oldal [Itt a vége, fuss el véle.]